A lineáris tervezés az egyik legismertebb és leggyakrabban alkalmazott módszer az élet különböző területein. Ha el akarsz érni egy célt – legyen szó karrierről, tanulásról, pénzügyi célokról vagy szokásépítésről –, akkor a logikus, lépésről lépésre haladó gondolkodás segíthet. De vajon mindig működik?
A modern világban a hatékonyság fétisizálása és a „hustle culture” (folyamatos pörgés, túlterheltség) elterjedése miatt sokan érzik úgy, hogy az életük egy végeláthatatlan to-do listává vált. Mikor segít a lineáris tervezés, és mikor válik a teljesítménykényszer csapdájává?
Ebben a cikkben feltárom a lineáris tervezés előnyeit, árnyoldalait, és azt, hogy hogyan illesztheted be az életedbe úgy, hogy valóban téged szolgáljon. Ez a cikksorozat 1. része a 4 tervezési pillérből, majd a következő részekben a tervezés többi pillérét is bemutatom. A TERVEZÉS 4 PILLÉRE cikksorozatról bővebben itt tudsz olvasni.
Mi a lineáris tervezés?
A lineáris tervezés egy olyan módszertan, amely egy kiindulópontból egy meghatározott cél felé vezet, világos, mérhető lépések mentén. Egyik lépés következik a másikból, és ha betartod a tervet, akkor elérheted a kívánt eredményt. Senior Project Manager-ként napi szinten csinálom, használom, tapasztalom ezt a „waterfall” modellt használva. A munkám világított rá arra először kb. 10 éve, hogy hiába a gondos tervezés, de mi van, ha az élet közbeszól.
(A lineáris tervezés a projektmenedzsmentben is jól ismert megközelítés, például a Waterfall (vízesés) modell formájában. Ebben a módszerben az egyes lépések szigorú sorrendben követik egymást: előbb megtervezünk mindent, majd kivitelezzük, végül pedig kiértékeljük az eredményt. Ez a fajta struktúra akkor működik jól, ha a cél világos és az odavezető út kiszámítható. De mi történik, ha az élet közbeszól? Ha váratlan változások érnek, a túl merev tervezési modellek akadályozhatnak a fejlődésben. Éppen ezért fontos tudni, mikor érdemes ezt a módszert használni, és mikor kell nagyobb rugalmasságot engedni. Erről bővebben egy következő cikkben lesz szó.)
Mikor hasznos a lineáris tervezés?
- Munka keresésekor: Ha egy konkrét állást szeretnél megkapni, a folyamat világosan, lineárisan strukturálható (CV → jelentkezés → interjú → ajánlat).
- Új szokások kialakításakor: Ha lépésről lépésre építesz be új szokásokat az életedbe (pl. reggeli rutin fejlesztése).
- Tanulás és vizsgafelkészülés esetén: Ha határidőkhöz kell alkalmazkodnod, és egy világos ütemterv segít a haladásban.
- Projektmenedzsmentben: Ha egy adott munkafolyamat pontos szervezést igényel.
A lineáris tervezés tehát akkor működik jól, ha a cél konkrét, mérhető és viszonylag kiszámítható.
A lineáris tervezés, mint teljesítménycsapda
A modern világ egyik legnagyobb problémája, hogy az emberek egyre inkább projektté alakítják az életüket. A hatékonyság, a produktivitás és az állandó fejlődés olyan társadalmi elvárássá vált, amely gyakran elidegeníti az embereket saját belső ritmusuktól és valódi vágyaiktól. Így az élet egy olyan folyamattá válik, amit folyamatosan optimalizálni, fejleszteni, tökéletesíteni akarunk.
Kicsit mélyebben is mögé nézek ennek a teljesítménycsapda kifejezésnek:
1. A „Hustle Culture” csapdája
A lineáris tervezés tökéletes eszköz lehet egy olyan világban, ahol az idő pénz, és mindenki igyekszik maximalizálni a teljesítményét. De vajon tényleg ennek kellene irányítania az életünket?
A „hustle culture” lényege, hogy minden idődet és energiádat a céljaid elérésére kell fordítanod. A társadalom ezt jutalmazza: minél többet dolgozol, minél produktívabb vagy, annál értékesebbnek érzed magad.
De ennek ára van:
- Kiégés: Ha túl sokáig erőlteted a folyamatos teljesítményt, végül a tested és az elméd is kimerül.
- Kapcsolatok háttérbe szorulása: A célorientált gondolkodás könnyen háttérbe szoríthatja az emberi kapcsolatokat és az érzelmi igényeket. A barátok már csak a TODO lista részei lesznek: „Írni Flórának.”
- Önazonosság elvesztése: Ha mindig csak a következő mérföldkőre koncentrálsz, könnyen elveszítheted a kapcsolatot azzal, hogy valójában mi is fontos neked.
👉 Kérdés: Tényleg te irányítod az életed, vagy csak futsz egy terv után, amit muszáj teljesítened?
2. A lineáris tervezés rugalmatlansága
Az élet ritkán halad egyenes vonalban. Hiába tervezel meg mindent lépésről lépésre, a váratlan események elkerülhetetlenek: egy betegség, egy munkahelyi változás, egy új lehetőség, amit nem láttál előre. Ha túlságosan ragaszkodsz a tervedhez, könnyen érezheted úgy, hogy kudarcot vallottál – pedig valójában csak az élet élő természete dolgozik. (Élő természet, mint egy élő szövet, amiben áramlik az energia, pulzál, lüktet.)
👉 Megoldás: Használj egy rugalmas keretrendszert, amely teret enged a változásnak!
3. A lineáris gondolkodás nem mindenkinek működik
A kreatív, intuitív és érzékeny személyiségtípusok (például az INFJ-k vagy a Human Design-ban a Projektor) gyakran úgy érzik, hogy a szigorúan strukturált tervezés túlságosan merev és lélektelen számukra. Ha folyamatosan egy előre megírt listát követnek, könnyen elveszíthetik a belső motivációjukat.
Hogyan használjuk jól a lineáris tervezést?
A lineáris tervezés nem ördögtől való, csak tudni kell, mikor és hogyan alkalmazzuk úgy, hogy az valóban minket szolgáljon.
1. Használd eszközként, ne életfilozófiaként
A lineáris tervezés egy stratégiai eszköz, nem pedig az élet egyetlen lehetséges módja. Nem minden cél érhető el egyenes vonalon.
2. Kombináld más tervezési formákkal
A Tervezés 4 pillérnek másik 3 pillére remek kiegészítője lehet ennek a lineáris módszernek:
- Ciklikus tervezés: Segít abban, hogy felismerd, mikor van itt az ideje a cselekvésnek, és mikor kell megállnod és töltekezned.
- Intuitív tervezés: Teret enged a spontaneitásnak és a belső hangod követésének.
- Stratégiai tervezés: Segít a hosszú távú célok meghatározásában és az irány tartásában.
De ezekről mélyebben majd legközelebb.
3. Figyelj a belső ritmusodra
Nem vagy gép. Az energiád, a motivációd és a körülményeid folyamatosan változnak. Ne hagyd, hogy egy terv kényszerzubbonyként fogva tartson.
Konklúzió: Mikor érdemes a lineáris tervezést használni?
✔ Ha konkrét és mérhető célod van (pl. álláskeresés, vizsgafelkészülés, projektmenedzsment).
✔ Ha strukturált keretre van szükséged a káoszban.
✔ Ha szeretnél követhető, reális lépéseket kijelölni magadnak.
❌ Ne használd kizárólagos módszerként, ha:
- Könnyen kiégsz a túlzott teljesítményorientáltság miatt.
- Érzed, hogy elidegenít a valódi vágyaidtól és érzéseidtől.
- Nem hagy teret az élet természetes változásainak és az intuíciódnak.
- Ha az alábbi személyiség- vagy energiatípusba tartozol: INFJ vagy Projektor
A lineáris tervezés egy jó eszköz, de nem minden élethelyzetre megfelelő. Ahhoz, hogy valóban önazonosan alakítsd az életed, fontos, hogy tudd, mikor és hogyan érdemes ezt a módszert alkalmaznod.
A következő cikkekben a ciklikus, intuitív és stratégiai tervezést vizsgáljuk meg részletesen – hogy teljes képet kapj arról, hogyan hozhatod összhangba a külső céljaidat és a belső világodat.
További hasznos tudásanyagok, cikkek tőlem, ha további információkat és útmutatást keresel a témában.:
Néhány régi blogcikkem hasonló témáról:
- A TERVEZÉS 4 PILLÉRE cikksorozat bevezető része itt olvasható
- Az évtervező munkafüzetet itt tudod letölteni.
- Tervezés, stratégia vagy intuíció: melyiket használd?
- Tervezzünk 2025-re, vagy hallgassunk az intuíciónkra?
- Intuíció vagy misztikus megérzés?
Ezek segítenek további nézőpontokból rálátni a tervezés témára.
Elérhetőségek
Ha bármilyen kérdésed van, vagy segítségre van szükséged, lépj bátran kapcsolatba velem itt: csilla@inczecsilla.hu
Közösségi Média
Ne felejts el követni a közösségi médiában is további írásaimért, gondolataimért, meglátásaimért:
Ha pedig szeretnéd, hogy együtt dolgozzunk az önismereti utadon,
Tarts velem, hogy hazatalálj önmagadba, ahova tartozol.