Horvátországban nagy élmény volt nem posztolni, és csak magamnak megtartani a szépet és az élményeket. Mert már jó pár éve a social media az egyik fontos platform a munkámban, és nehéz nem a hatása alá kerülni.
A nyaralás alatt két hetes social media detox-ot tartottam, és ebben a két hétben nem néztem rá a Facebook-ra, Instagram-ra, nem néztem emaileket sem, sőt az internetet sem használtam. Úgy egyáltalán, a mobil telefon is csak néha került a kezembe, akkor, amikor csináltam pár képet. Jó érzés volt, és sok tanulságot hozott a két hét.
Hiányzott vagy nem hiányzott?
A mindennapokban sok időt töltök a social media platformokon. Ott posztolom a cikkeket, osztok meg képeket, vagy vezetem a Tervezős Facebook csoportot. Időben ez mind nem sokat időt venne el, maximum napi 1 órát az, amíg megosztok valamit, és válaszolok a hozzászólásokra, üzenetekre.
De ez azért nem úgy néz ki, hogy van egy dedikált közösségi médiás órám, amikor csak azzal foglalkozom, és miután megosztottam, amit akartam, és megválaszoltam mindent, kilépek.
Ha nap közben vannak üres járataim, akkor felnézek, körülnézek, olvasok. Mert szeretek ott inspirálódni vagy tanulni.
Mert ha jól használjuk ezeket az oldalakat, akkor sokat tud adni.
Elmesélem, hogy én mit köszönhetek a Facebook-nak, és aztán arra is kitérek, hogy mindezek ellenére miért NEM hiányzott a két hétben.
A Facebook virtuális közösségei:
Érdeklődési körömnek megfelelően szoktam belépni Facebook csoportokba, és ha kellemes, családias, baráti a hangulat, akkor maradok. Így történt többször, hogy virtuálisan megismertem hasonló érdeklődésű vagy gondolkodású embereket, akikkel szépen lassan összebarátkoztunk, és azóta is rendszeresen beszélünk.
Ezt az odalát nagyon szeretem ennek a világnak, hogy barátokat szerezhetünk a világ bármely pontjáról.
Ilyen csoportok voltak számomra a blogger csoportok, ahol elkezdtem néhány bloggert olvasni, majd kialakult egy közös szimpátia, és elkezdtünk beszélgetni.
Én ezekben a csoportokban találtam rá kedvenc bloggereimre: Blogokról. Neked Közössége és a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közössége.
De ilyen a saját tervezős Facebook csoportom is, ahol jó látni, hogy kialakul a virtuális bizalom, megnyílnak a tagok egymásnak és egymás előtt, célokat vállalnak fel, vagy mesélnek a terveikről. Ami még szintén jó érzés, hogy látom, ahogy kialakulnak ismerettségek, kapcsolatok, és egymást segítik a többiek.
Ezennel megragadom az alkalmat, és meghívlak a csoportomba, már csak azért is, mert augusztusban éppen az augusztusi kihívás zajlik, ami a megvalósításról és a következetesség gyakorlásáról szól:
Remélem találkozunk ott is, de most mesélek tovább.
Ott van a saját Facebook oldalam is, ami szintén abban segít, hogy érdekes ismerettségek alakuljanak ki. Többször előfordult, hogy voltak akik eleinte csak like-oltak 1-1 posztot, majd valamelyik cikkem megérintette őket, és írtak privátban. Onnan pedig rendszeres lett a beszélgetés.
Érdekes látni azt, hogy milyen típusú embereket vonzok be azzal, amit én képviselek, amit az oldalamon megmutatok, amiről írok. Vagy más oldalak végül ott tudnak-e engem tartani.
Hiszen ha találok 1-1 érdekesnek mutatkozó oldalt, akkor elkezdem azt követni, és egy idő után a posztok hatására vagy kialakul egy szimpátia, és azt veszem észre, hogy akármilyen hosszú a bejegyzés, akkor is elolvasom, vagy már alig várom a következő bejegyzést, vagy végül nem alakul ki a szimpátia, és bár látom az új posztokat, nem állok meg olvasni, csak továbbgörgetek.
Valami alapján az emberek kapcsolódnak egymáshoz ebben a nagy virtuális világban, és érdekes figyelni, hogy hogyan és mi alapján alakulnak (ki) ezek a kapcsolódások.
Szakmai fejlődési lehetősek:
Ha még a Facebook-nál maradunk, nem egy olyan oldalt vagy közösséget követek, amik a szakmai fejlődésben segítenek. Több vállalkozói és coachoknak szóló csoportnak vagyok a tagja, de arra próbálok figyelni, hogy túl sok oldalt vagy csoportot ne kövessek, mert akkor elveszek a sok infóban.
Miért nem hiányzott a közösségi media a 2 hét alatt?
Most, hogy meséltem arról, hogy miért szeretem a Facebook-ot, kitérek arra is, hogy mégis miért nem hiányzott mindez a social media detox alatt.
Könnyű a social media hatása alá kerülni:
Sokszor úgy élünk, mintha mindig figyelnének bennünket.
Nem merünk véleményt vagy célt változtatni, mert vajon más mit gondol.
Csak a jó pillanatokat osztjuk meg
Vagy nem merjük felvállalni azt, amit valójában gondolunk.
Van-e olyan dolog, amit azért csinálsz, mert milyen jó lesz posztolni róla, vagy milyen jól mutatna az Instagramon?
Ha a social media használata mindennapos, és sok időt töltünk a görgetésükkel, akkor könnyű nem észrevenni, hogy milyen hatással van az ránk, hogy az ismerőseink vagy ismeretlenek életet figyelemmel kísérjük.
Ez hat arra, hogy mi ugyanazokon a platformokon mit mutatunk meg az életünkből, és elkezdjük úgy becsomagolni az életünket ezeket az oldalakon, hogy egy bizonyos képet mutassunk.
Ki látott már unott, vitatkozó párokat, akik próbálnak egy vidámkodó, boldogságot erőltető mutató képet összehozni, hogy azt végül posztolhassák, mutatva, hogy mennyire jól érzik magukat?
Jó volt két héten keresztül nem figyelni ezt a sokszor hamisnak tűnő világot.
Jó volt máshogy nézni a gondolataimra és érzéseimre, nem pedig azon gondolkodni, hogy miből lehetne egy jó cikk vagy poszt.
Jó volt meghallani azt, ami bennem zajlik, mert egyébként könnyen elvonja a social media a figyelmet arról, hogy belül mi zajlik.
Nem először tartottam már social media detox-ot. Sőt, igyekszem rendszeressé tenni, és itt most nem arra gondolok, hogy 1-1 órára nem nézek fel.
Milyen volt visszatérni Facebook-ra két hét után?
Egy-egy kihagyás után újra és újra átértékelem, hogy mi a fontos.
Ez pedig oda vezet, hogy erősen szelektálok: oldalakról, csoportokról, emberekről iratkozom le, mert tudatosan szeretném megválogatni, hogy a saját falamon mit vagy kit olvassak. A social media detox után tisztábban látok, és drasztikusabbak a változtatások, leiratkozások.
Mert könnyű elfelejteni, hogy nem azért járunk ezekre az oldalakra, hogy rossz érzést keltsenek bennünk a posztok, és nem is azért, hogy reklámokat nézegessünk, amik nem érdekelnek bennünket.
Jó volt fellélegezni, hogy aztán a tudatosságot tovább gyakorolva a későbbiekben is odafigyeljek arra, hogy mit vagy kit követek, és azok a posztok milyen hatással vannak rám. Mert összességében szeretem a social mediát, mert lehet ezeket az oldalakat jóra használni.
Most te jössz!
- Hogyan hat rád a közösségi media?
- Szoktál-e tudatosan távol maradni tőle néha?
- Hogyan látod az ismerőseid social media használatát?
- Mit változtatnál azon, ahogyan most használod ezeket az oldalakat?
- Mi az, amit szeretsz ezekben az oldalakon?