Hallottál már a Maslow piramisról?

És arról, hogy ez milyen összefüggésben van az Y generációval?

Vajon mi motiválja az Y generációt?

A pénz? Az egészséges életmód? A karrier?

Vagy szeretnék megváltani a világot?

Vagy csak csendben, békésen, családi körben szeretnének éldegélni?

Az Y generációba az 1982 és 1995 között születettek tartoznak.

Tagjai többnyire úgy nőttek fel, hogy a támogató családi háttér, a biztonság adott volt.

A nagyszüleikkel ellentétben az ő életükre (közvetlenül) nem volt hatással a háború és a nagy szegénység. Annál nagyobb hatással volt rájuk az, hogy a szüleik igyekeztek biztosítani a szellemi és testi fejlődésükhöz szükséges körülményeket. Tehát az alapvető szükségleteik ki voltak elégedve, és mondhatjuk, hogy viszonylag kényelmesen kezdték az életüket.

Viszont végignézték azt, ahogyan a szüleik kemény munkával küzdöttek egy jobbért, sok esetben az egészségüket is feláldozva, és kiszolgáltatottá válva a munkaerőpiacon.

Ilyen csomaggal a hátukon, vajon mi motiválhatja az Y generáció tagjait?

 

2016-ban megkérdeztem 374 Y generációbelit, hogy mennyire elégedettek a Maslow piramis egyes szintjeit tekintve.

Ismered Maslow motivációs piramisát?

Abraham Maslow volt az, aki elkezdte komolyabban venni az önértékelés és az önmegvalósítás felé hajtó pozitív belső késztetéseket. Maslow előtt még azt feltételezték, hogy az emberi természetet kizárólag „hiányszükségletek” vezérlik, mint az evés, vagy a szex iránti vágy. Érdekes, hogy ehhez a váltáshoz nagyban hozzájárultak laboratóriumi majmok és patkányok vizsgálatai, akikről kiderült, hogy a kilátásba helyezett étel a munkavégzésben ugyanannyira motiválta őket, mint a felfedezés és az új élmények esélye.

Mit mutat a kutatásom eredménye?

Nézzük a legalsó, a fiziológiai szükségletek szintjét: a válaszok alapján, 53%-uk tökéletesen elégedett, míg 33%-uk elégedett, de úgy érzik, még van hova fejlődniük. Csupán 2%-uk állítja, hogy nincsenek ezen a szinten a szükségleteik kielégítve.

A második szinten a biztonság szükségessége motiválja az emberek cselekedeit. Ide sorolható a munka, jövedelem, és általában véve a komfortérzés. 10%-uk állítja, hogy egyáltalán nem elégedett, míg 20%-uk tökéletesen elégedett, 42%-uk elégedett, de úgy érzik, még van hova fejlődniük.

A hierarchia harmadik szintjén, ahol a valahova tartozás szükségelete iránti igény motiválja a cselekedeteket, már 19%-uk nem elégedett, és csak 9%-uk tökéletesen elégedett.

A hierarchia csúcsán, ahol az önmegvalósítás iránti igény helyezkezik el, már 25%-uk elégedetlen, és csak 5%-uk mondja magát tökéletesen elégedettnek.

(A kutatáshoz használt kérdőív itt található. A válaszadók 1982 és 1995 között születtek.)
A kutatás erdményéül szolgáló kérdőívet 1982-1995 közöttiek töltötték ki. A kiértékelés 2016 augusztuában történt.

 

Összefoglalva, mi motiválja az Y generációt?

A maslow-i hierarchia alsó szintjei már nem annyira motiválóak az Y generáció számára, az önmegvalósítás viszont egyre fontosabbá válik.

Már ott tartana az Y generáció, hogy a fiziológiai szükségleteik ki vannak elégítve, kapcsolataik rendben vannak, és már CSAK az önmegvalósítással kell foglalkozniuk?

Mint említettem, nagyszüleikhez, szüleikhez képest nagyobb kényelemben nőttek fel, és ez tette lehetővé számukra, hogy a szükségletek hierarchiáján gyorsabban haladjanak, addig, hogy már tudnak az önmegvalósításra koncentrálni.

Fontos nekik az önmegvalósítás. Problémákat szeretnének megoldani, szeretnék használni a kreativitásukat.

Fontos nekik a folyamatos fejlődés. Ezzel hozható kapcsolatba az, hogy folyamatosan keresnek.

De mit keres annyira az Y generáció?

Keresik azt az utat, amelyen kiteljesedhetnek. Keresik a helyüket, mert szeretnének hasznosak lenni, alkotni.

Keresik azt, hogy miben jók mik az erősségeik, és melyek a különleges egyediségük, amikre építhetnek.

Szeretnének hatással lenni a világra.

Az Y generációval folytatott beszélgetéseknél gyakran visszaköszönnek ezek a mondatok:

“Nem tudom, mit csináljak. Ezer ötletem van, de mégis elvetem mind, hogy úgysem lehet, vagy úgysem menne…”

“Céltalannak érzem magam, és keresem a megvilágosodást, hogy merre tovább…”  

“Nem tudom, mit akarok kezdeni az életemmel.” 

“Olyan jó lenne már megtalálni azt, amit szeretek, amiben kiteljesedhetek.” 

“Nagyon irigylem azt, aki azt csinálja, amit szeret.”

Látom, tapasztalom rajtuk, hogy nagyon keresik a helyüket, nagyon szeretnének valamit találni, ami lelkesíti őket, amit szenvedéllyel csinálhatnak, ami feltölti őket.

Látom, hogy milyen gyakran kétségbeesnek, majd egyre görcsösebben, egyre türelmetlenebbül keresnek tovább. De sokszor nem tudják, hogy merre keressenek.

Ugyanakkor azt is látom, hogy sokszor “csak” az a gond, hogy nem áll össze számukra a kép: hogy mit is csináljanak pontosan. Pedig sok mindent kipróbáltak már, sok mindenhez értenek. Lehet, hogy észre sem veszik, hogy valamiben ügyesek, tehetségesek, mert az annyira természetes nekik.

A világ már megnyílt az Y generáció előtt.

Szüleikkel ellentétben nekik már sokkal több lehetőségük van. De ez egyben ijesztő is. Mit csináljanak, merre induljanak el? Odáig, hogy találjanak valamit, amiben kiteljesedhetnek, hosszú út vezet, tele önismereti leckékkel.

 

Elhatároztam, hogy összegyűjtök olyan történeteket, amikben a szereplők már találtak valamit, ami szenvedéllyel tölti el őket, ami lelkesíti őket.

Az összegyűjtött, és hamarosan megjelenő történetek pedig bátorításul szolgálnak az Y generációnak, hogy keressenek tovább, addig, amíg találnak valamit, amiben jók, ami érdekli őket. Mert, ha találnak valamit, amiben kiteljesedhetnek, akkor az boldogabbá és elégedettebbé teszi őket.

Kíváncsi vagyok a véleményedre, akár az Y generációhoz tartozol, akár más generációkhoz. Mesélj a kommenteknél!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük