Nemcsak a házfelújítás miatt állt az életünk a feje tetejére, de itt a blogon is eluralkodott a káosz. Nemcsak elhanyagoltam az írást az utóbbi hónapokban, de egy design frissítés sem ártana már. (Azt már nem is említem, hogy a régi oldalamról a cikkeket próbáltam ide áthozni, aminek az eredménye további káosz lett. Sebaj, lesz min dolgozni 2018-ban is, ugye? 🙂 )

Pár éves hagyomány már nálam az évet összefoglaló bejegyzés, úgyhogy nézzünk most rá arra, mik történtek 2017-ben. Rendszerint az összegzés, évértékelés és az új év megtervezése között bőven szoktam időt hagyni, hiszen hetek is kellenek ahhoz, hogy minden leülepedjen, és tisztán lássam az új irányt, új célokat.

Ez az összefoglaló tele lesz beillesztett linkekkel a 2017-es cikkekről, amiket főképp azért hagyok itt, mert a címek, témák nagyon szemléletesen mutatják (akár a cikk elolvasása nélkül), hogy mikor milyen szakaszban volt a motivációm, a lelkesedésem, a célmegvalósításom. Nem szoktam ilyet kérni, de most mégis leírom: nyugodtan suhanjatok át a cikkek linkjei fölött, elég, ha csak a címet és a témát nézitek, nem szükséges elolvasni az összes tavalyi cikkemet most. 🙂

Akkor kezdjük el az összefoglalót.

 

Január:

Nagy lendülettel és lelkesedéssel indul a 2017-es évem.

Megnyílik a tervezős Facebook csoport, aminek a célja az, hogy segítsek a lelkes, aktív tagoknak, hogy 2017 legyen az eddigi legjobb évük, miközben inspiráljuk és motiváljuk egymást. A január leginkább az ehhez szükséges munkafüzetek gyártásával (munkafüzet az Áloméletről, Évtervezésről, Sikerrutinról), a posztok megtervezésével, és az év megtervezésével telik a csoportban. Ránézünk a motiváció témakörére is, hiszen hiába a célok sokasága, ha nincs cselekvés.

Ez el is viszi minden energiámat és időmet, azontúl, hogy sokat kapok tőle, tényleg minden szabad percemet kitöltik a csoporttal kapcsolatos feladatok. Már ekkor elkezdődik, hogy kevesebb idő marad magára a blogra. (Hogy mi lesz a csoport 2018-as sorsa, még kitalálom, hiszen a neve is mutatja, hogy csak 2017-re volt betervezve.)

Az év első felében még sokat foglalkozom a számomra kedves Y generáció témával, és ez az egyik legsikeresebb cikkem tavalyról:

“Már nem itt kellene tartanom.” – Kóros hasonlítgatás az Y generációnál

Döbbenetes érzés visszaolvasni az egy évvel ezelőtti cikkeket. Nektek is? 🙂 Érdekes érzés szembesülni azzal, hogy a blog ország-világ előtt megmutatja a változást, amin keresztül megyek.

Pihenés is van januárban, csodás napokat töltünk a Balatonnál Szilveszterkor és január 1-jén, majd január második felében Kárpátalján.

Azonban a január nem csak a Facebook csoportról szól. Figyelek az egészségemre, úszni járok heti 1-2 alkalommal. Férjem közben az MBA utolsó vizsgáira és az államvizsgára készül.

Február:

Egyre több videót gyártok, bár leginkább a Facebook csoportban. Megjelenik egy a csoporton kívüli videó is, aminek az elkészítési körülményeiről itt írok:

Miért nem készítek videót? – Avagy a kreatív kifogásgyártás

Február legnagyobb eseménye az, hogy felkérnek egy előadásra a tervezésről. Erre Veszprémben kerül sor, és rettenetesen izgulok előtte. Az ezzel kapcsolatos érzésekről itt írok:

Előadást fogok tartani, pont úgy, ahogy megálmodtam

Férjem leállamvizsgázik, amivel lezárunk 2 nehéz évet. Végre újra lesznek közös hétvégéink!!

A munkahelyemen előléptetnek, immár Senior Project Manager vagyok, ami több felelősséggel, komplexebb projektekkel jár. Végtelenül örülök ennek, mert ez újabb lehetőséget ad, hogy tanuljak és fejlődjek projektmenedzsment területen (is).

A Facebook csoportban továbbra is zajlik az élet, egyre többen vagyunk, és egyre bátrabban mesélnek a tagok a tapasztalataikról, gondolataikról. Foglalkozunk olyan témákkal, mint a halogatás, vagy a “nincs elég időm, nem elég 24 óra” téma.

Március:

Pihenésben, utazásban aktív hónap. A tavasz is megérkezik. Gimis barátnőmet meglátogatom Spanyolországban, hogy lássam a pocakját (és persze őt is 🙂 ). Azóta már megszületett a kis Pablo. 🙂

Férjemmel felfedezzük Budapestet (nem a szivünk csücske a város, és próbálunk neki egy újabb esélyt adni), majd a környék borászatait is végigjárjuk Móron.

Mor-latnivalok-eletstilus-coaching-640x413

Hogy dolgoztam-e márciusban a pihenés és kirándulások mellett? 🙂

Megszületik egy cikkem arról, hogy milyen voltam 24 évesen, és hogyan láttam akkor a világot. Ezt elkönyvelhetem eddigi legsikeresebb cikkemnek is, mert minden eddiginél több reakciót, visszajelzést, üzenetet, emailt kapok a témával kapcsolatban.

Ne ess pánikba, ha 25 éves korodra még nem értél el semmit

Elkezdődik március 21-én a tavaszi kihívás a Facebook csoportban, aminek a lényege az, hogy 30 napon keresztül a Facebook csoporttagok  és én is egy bizonyos témán, szokáson dolgozunk, ezzel is közelebb kerülve az éves célhoz. Nálam a ‘tavaszi nagytakarítás minden területen’ téma nyer, ezt dokumentálom az Instagrammon és a Facebook oldalalom is, de írtam róla cikket is:

Tavaszi nagytakarítás máshogy, 30 nap alatt

Most pedig leleplezem a csalást, ugyanis könnyű volt a januári-februári-márciusi összefoglalót megírni úgy, hogy azt a negyed évet tavaly összegeztem egy külön cikkben is. 🙂 Íme:

Negyedéves összegzés: 2017 január-február-március

Folytassuk akkor a többi hónappal. 🙂

 

Április:

Még tart a tavaszi nagytakarítás témájú 30 napos kihívás. Többek között a telefonomon is nagytakarítást tartok, amiről itt írok:

Ideje nagytakarítani a telefonomon

Áprilisi kedvenc témám a social media okozta függőség, amiről több cikk is születik:

Social media detox kell – Tényleg függővé tesz a social media?

Egy másik cikkben azt is boncolgatom, hogy a social mediának mennyi köze ahhoz, hogy ha nem jönnek az ötletek, nem vagyunk kreatívak vagy inspiráltak:

A social media miatt nem jönnek az ötletek

Áprilisban indultam el egy úton, aminek az eredménye az lett, hogy megszülett ez az új oldalam: inczecsilla.hu

Sok időt töltöttem a kialakításával, de most, már 10 hónap távlatából azt látom, hogy ideje újra rendbetenni, változtatni a design-on. Hihetetlen, hogy a trendek mennyire gyorsan változnak. (Bár azért sosem volt trendi ez az oldal, haha. 🙂 )

Számomra fontos esemény még áprilisban a FutureGen rendezvénye, ahol részt veszek egy Rapid Randin. A lényege ennek az, hogy a vállalkozásukat elindító középiskolások kérdezhetnek tőlem tervezés, személyes fejlődés területeken:

futuregen rapid randi coaching
Bár ez is megért volna egy cikket, annyira tanulságos nap volt, végül csak az Instán dokumentálom.

 

Május:

A PM munka, az előléptetés nagyobb hatással van a coaching-ra és a blogom életére, mint azt korábban gondoltam. Ezért alakul át a blogom, amit itt jelentek be:

A világ folyamatosan változik. Ezért a blogom is.

Nemcsak elkezdek írni az új blogomon, de a tervem az, hogy gyakoribb, de rövidebb és személyesebb bejegyzéseket fogok írni. Ezt májusban egészen jól sikerül tartani, 5 rövid cikk születik a bennem zajló folyamatokról:

Ma már nem hiszek a tökéletességnek

Ez most kemény, de csak a mai napot kell megnyerni

Nem tudok írni, mert nincs üzenet

Minden jó, ha a vége jó – A végére tényleg kialakult ez a nap

Ez munkamánia vagy cél iránti megszállottság?

 

A rövid cikkek címei is szépen szemléltetik, hogy nehéz időszakon megyek keresztül. Sok a PM munka, de mindenképpen szeretnék cikkeket is írni, azokban pedig üzenetet átadni. Emiatt pedig növelem magamon a nyomást: “írni kell, nincs időm írni, csak rövid cikkre van időm, de akkor is át kell adnom valami üzenetet…” Ebben a körben forgok egész májusban.

Ettől függetlenül az élet megy tovább a Facebook csoportban, és egy 3 napos nemzetközi vezetőképző konferencián is részt veszek, ami sokat ad, és megerősít abban, hogy mennyire imádom a nemzetközi környezetet, a különböző nyelveket és kultúrákat. Ezekről cikk nem készül, csak 2 rövid videó:

 

Június:

Beszéljenek itt helyettem a június cikkek címei és témái, hiszen még bőven van mesélnivalóm 2017-ről, de a karakterek száma véges. 🙂 (Vagy csak a figyelmünk és a kitartásunk? :P)

Nehéz kitartani egy feladat mellett, amikor az újdonság csábítóbb

Olyan jó lenne világgá menni

Milyen érzés egy digitális detox?

 

Július – Augusztus:

Talán jó ideig az utolsó pihenős hónapjaim ezek, bár akkor erről még mit sem sejtek.

Boldog pihenős 2 hetet töltünk Horvátországban, amit összekötök egy digitális detox-szal is. Jól esik 2 hétig nem online nem lenni, nem nézni a híreket, és nem azon gondolkodni, hogy mit posztoljak vagy ne posztoljak.

 

Erről több cikkem is születik:

Milyen volt két hétig Facebook nélkül?

Hogyan segítettek a viharok kikapcsolni? – Kempingezés Horvátországban 1.

Milyen érzés leállni 2 hétre – Kempingezés Horvátországban 2.

Júliusban ellátogatunk Férjemmel Kievbe is, régi barátokhoz. Csodás napokat töltünk el együtt, és beleszeretek a városba, a hangulatba, az ételekbe, az emberekbe. Mindezt Instán dokumentálom:

kiev ukrajna

 

Az augusztus már csak félig pihentető. Aktív lakáskeresésbe kezdünk. Még 2016-ban elkezdtük a lakásnézős projektet, hogy saját otthont találjunk magunknak, és ez a hónap már igazán aktívan telik. Találunk is ígéretes kiszemeltet, és nem sok hiányzik ahhoz, hogy a lakás a mienk legyen. Végül máshogy döntünk (azóta is néha felidézve, hogy vajon miért alakultak úgy az események.)

Sokféle lakásra nyitottak vagyunk, nézünk újat, régit, kicsit, nagyot, sőt még házat is.

Végül szeptemberben érkezünk el a fordulóponthoz, ami fenekestül felforgatja az életünket. Ezzel elérkezünk szeptemberhez, amit összevonok a további hónapokkal is. Mert ennyire összefolynak.

Szeptember – December:

Hogy sikerüljön átadni azt, amin keresztül megyünk Férjemmel ezekben a hónapokban, azzal kezdeném, hogy szeretjük látni az összképet, és azt, hogy mi miért történik. Nem keseredünk el, nem adunk fel semmit, haladunk szépen előre, ahogyan azt kitaláltuk. Akkor is ha nehéz, vagy valamit nem tudunk.

Szeptemrberben veszünk egy öreg házat, és az élet próbára tesz bennünket, de még a kapcsolatunkat is. Ez az első olyan időszak, amikor nem mindig sikerül tudatosnak maradni, és egészben látni a dolgokat. Nem mindig sikerül lelkesnek és előretekintőnek maradni. Mert olyan dologba vágunk bele, amit nem ismerünk. Amiről fogalmunk sincs. Az első 1-2 hónapban csak napról-napra élünk, mert minden nap egy új kihívást hoz. Közben ezerszer is megkérdőjelezzük, hogy miért kellett ez nekünk.

Ma már ott tartunk, hogy, bár igen nehéz ez az időszak, látjuk, hogy az eredményekért, egy sokkal jobbért sokat kell szenvedni, küzdeni. Az eredményt nem adják ingyen, azért tenni kell.

Szeptembertől november közepéig csendbe burkolózom (bizony, két és fél hónap csend az online életemben), és csak várom, hogy a kezdeti nehézségeken túl legyünk. Aztán már néha Instán jelentkezem, és mesélek arról, hogy “Mit tanított nekem a ház”:

házfelújítás életstílus életcél élettervezés
A “Mit tanított nekem a ház” sorozatot a képre kattintva éritek el

A házfelújítással kapcsolatos időszakak még messze nincs vége, de a kezdeti sokkhatáson már túl vagyunk. A következő időszak is nehéz lesz, mind fizikailag, mind lelkileg, mind anyagilag, de csináljuk, és közben együtt erősödünk Férjemmel.

 

Összefoglalva:

Először is, köszönöm, hogy idáig kitartottál. Sűrű év volt, és ezért mondanivalóból is akadt bőven, még úgy is, hogy nem beszéltem mindenről. Fontosnak tartom az ilyen visszatekintéseket, mert így látom csak igazán, hogy honnan hová haladok, és hogy miben, hogyan, mennyit fejlődök, tanulok, változom.

A karrier 2017-ben is kiemelt szerepet kapott, és sok dolog történt, ami büszkeséggel és hálával tölt el: a Rapid Randi a középiskolásokkal, a tervezésről szóló előadások, a bátor coachee-k, akiket coach-olhattam, visszajelzések, amik bátorítottak, hogy amit csinálok értéket ad és segít másoknak.

2017-ben volt részünk szép utakban, régi barátokkal való nagy találkozásokban, kellemes beszélgetésekben. Azonban a magánélet az év utolsó negyedében maximálisan átvette a vezető szerepet, és bár mellette folyt tovább az élet, haladt a PM munka, voltam egy hetes varsói Leadership progamon, mégiscsak az otthonunk megteremtése került fókuszba.

Előreláthatóan ez a trend marad 2018-ra is, viszont már nem annyira idegen ez az új helyzet (,ami már 4 hónapja tart), ezért tervezek az új évre néhány házfelújításon kívüli dolgot is.

Meséljetek ti is!

Nektek milyen volt 2017? Melyik terület volt domináns? A munka vagy a magánélet? Milyen nagy dolgok történtek veletek?

 

Köszönöm, hogy velem voltatok 2017-ben, köszönöm a támogatásotokat, találkozzunk a blogon 2018-ban is! 🙂

incze csilla életstílus életcél élettervezés

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..