Meghoztam a következő tervezős kétséget, amibe nagyon gyakran belefutok. Sokan mesélik, hogy nem készítenek tervet, mert tervezés nélkül is elérik a céljaikat, és ezért a tervezést feleslegesnek érzik. Megértem, és majdnem egyet is értek ezzel, de csak majdnem. Kifejtem miért. 🙂

De mielőtt folytatom a gondolatmenetet, még gyorsan megemlítem, hogy mi ennek a “Gyakori tervezős kétségek” sorozatnak a háttérsztorija:

Segítségetekkel elkezdtem összegyűjteni egy kérdőívben a legnagyobb félelmeket, kétségeket, kételyeket a tervezéssel kapcsolatban. Arra gondoltam, hogy nagyon rövid bejegyzésekben megválaszolom ezeket, vagy legalábbis reagálok rájuk. (Ha még nem töltötted ki a kérdőívet, itt megteheted. Köszönöm!) Most pedig mesélek tovább arról, hogy ha sikeres célmegvalósító vagy, de sosem tervezel, akkor jó-e, ha így folytatod.

 

“Tervezés nélkül is elérem a céljaimat. Akkor meg minek a terv?”

Ha nincsenek nagy céljaid, akkor tervre sincs szükséged.

Pont. Cikk vége. 🙂

Na jó, nem. 🙂 Inkább mondok is gyorsan egy egyszerű példát.

 

  1. Példa: Ha kitűzöd célodul, hogy 2 kilót szeretnél fogyni fél év alatt, és aszerint cselekszel minden egyes nap, akkor ez tényleg olyan cél, amihez akár le sem kell írni a tervet. Beépíted az életedbe a rendszeres mozgást, és egészségesebben kezdesz táplálkozni. Valószínűleg sikerül azt a kitűzött -2 kilót elérni.

 

  1. Példa: Viszont ha az a célod, hogy te, mint aki még futni sem szeret, le szeretnéd futni a maratont egy éven belül, az már olyan nagy cél, amit meg kell tervezni. Mert ez nem olyan, aminek csak úgy nekiállsz, hanem ebben az esetben már jó, ha konzultálsz szakemberrel vagy futókkal, beszerzed a futófelszerelést, megtervezed a távokat, amiket fokozatosan emelsz, étrendet állíttatsz/ állítasz össze magadnak, gondoskodsz a vitaminok beviteléről, végiggondolod, hogy az ízületeid hogyan bírják majd a terhelést, és mit tudsz tenni, hogy ne legyen gond a terheléssel, és előre felkészülsz az összes előre látható nehézségre, problémára. Huh… még leírni is sok, mi mindenre kell figyelni, pedig ez még nem is volt tervezés, csak egy 30 másodperces ötletgyűjtés. Vagyis ennél a példánál már szükség van arra, hogy az agyadat jobban megmozgasd. Ha nincs melletted egy edző, akinek a fejében ott a terv, mert már ezerszer végigkísért embereket ezen az úton, akkor jó, ha neked van egy terved.

 

Nem vagyok futó, ez csak egy példa volt, de nézzünk egy másik példát is, hátha azzal jobban tudsz azonosulni.

 

  1. Példa: Kitalálod, hogy 1 éven belül 10%-kal szeretnéd a fizetésedet növelni, és nap, mint nap keményen dolgozol, hogy ez be is következzen. Minden nap ez a cél lebeg a szemed előtt, és jó esetben a főnököd is látja a befektetett munkát, kapsz új feladatokat, lehetőségeket, és a fizetésemelés be is következik, vagy legalább bónuszt kapsz az eredményeidért. Ez egy olyan cél, amihez nem kell részletes terv, ezt lehet fejben raktározni.

 

  1. Példa: Viszont, ha a célod az, hogy megduplázd a fizetésedet, akkor már nem elég az, hogy napi szinten jól dolgozol, és a főnök is látja a befektetett munkádat. Ez nem garantálja azt, hogy a fizetésedet meg fogják duplázni. Itt szükség van arra, hogy beindítsd az agyadat, pörögjenek a gondolataid, hogy ezt hogyan lehetne elérni. Főállás mellett kezdj el egy mellékállást, tanulj valamit, és közben építs fel egy vállalkozást? Elég erre 1 év? Vagy válts munkahelyet, ahol a dupláját fizetik? De ahhoz lehet, hogy kell egy újabb papír, egy újabb iskola, akkor ideje elkezdeni tanulni. De hol, és miből fogom fizetni a tanfolyamot? Mikor fér bele az időmbe, hogy tanuljak? Hogyan tudjuk ezt a családommal megoldani? Vagy nem plusz papír kell ahhoz a munkához, hanem X év tapasztalat egy másik területen? Hogyan szerezzem meg azt a tapasztalatot? … és így tovább.

Ez már egy olyan cél, amihez a tervet nem elég fejben raktározni, mert nem csak napi szintű következetes cselekedetekről és döntésekről van szó.

Ebben az esetben már fontos, hogy eltölts legalább egy napot azzal, hogy felvázolod (leírod!) a lehetőségeidet, majd mérlegeled ezeket a lehetőségeket, döntesz, és egy másik napot csak arra szánsz, hogy részletesen kidolgozd a lépéseket. Így már látod előre, hogy merre érdemes elindulnod.

 

Lehet, hogy a terv nem úgy sikerül, ahogyan kitaláltad, hiszen ha befordulunk egy új utcába, akkor a kanyarban még nem látjuk, hogy az utca virágokkal teli utca lesz-e, vagy éppen egy kéregető zavarja meg a gondolatainkat. Ehhez meg kell tennünk a kanyart. 

 

 

Összefoglalva, hogy akkor tervezni vagy nem tervezni:

Visszatérve a cikk elejéhez, félig igazad van, lehet valaki sikeres célmegvalósító tervezés nélkül is.

Nem fontos a tervezés, ha csak napi szintű következetes, rendszeres cselekedetekről van szó, amik nincsenek túl nagy hatással életed többi részére, és a napi szintű lépéseket fejben lehet tartani.

Azonban, ha már úgy érzed, hogy a lépéseket túl sok fejben tartani, már kezdesz összezavarodni, hogy akkor most balra menj vagy jobbra, akkor már igenis fontos a tervezés, fontos végiggondolni a lépések következményét, a lépések hatását az életed többi területére, és összességében azt, hogy egyáltalán mik legyenek azok a lépések. 🙂

 

Most pedig egy saját példa:

Kitaláltam, hogy elismert szakember szeretnék lenni a választott területemen (coaching tervezés témában).

Ehhez nem elég az, hogy amikor eszembe jut, elolvasok egy könyvet vagy néhány cikket a témában, néha írok 1-1 blogbejegyzést, néha posztolok egyet instagrammon. Aztán majd úgyis látják, hogy értek a témához. Ennél komolyabban meg kellett terveznem, hogy ezt hogyan fogom elérni. Hosszú távban kellett gondolkodnom a tervezéskor, számolva azzal is, hogy ez nem egy 3 hónapos dolog. Fel kellett arra is készülnöm, hogy ehhez idő kell, és nem adhatom fel 3 hónap után nyafogva, hogy “dehát senkit nem érdeklek!” 🙂 Végig kellett gondolnom, hogy ez a döntésem milyen hatással van az életem más területeire is, mennyi időt vesz el napi szinten, mitől veszi el az időt napi szinten.

És igen, vannak olyan események, amikkel nem tudtam előre számolni: mint például a házfelújítás. Nem tudtam előre, hogy mennyi ideig fog tartani, és, hogy mivel jár. Itt jött egy újratervezés: átgondoltam a napjaimat, átalakítottam a napjaimat, új szokásokat alakítottam ki, amiknek a kialakulásához több hónap kellett.

Ugyanakkor nagyon sok mindent én sem tervezek meg. Mert feleslegesnek érzem, és csak úgy haladok előre, csak úgy cselekszem, ahogy kedvem tartja. Ilyen a mozgás: néha mozgok, néha nem. Néha táncolok, néha jógázom, az utóbbi időben pedig a házfelújítás teendői a sport az életemben. Ez például nem igényel nálam komolyabb tervezést, mert összességében a célom egy egészséges, rugalmas test, de nincs hozzá határidő, nincsenek hozzá számok, és nincsenek hozzá konkrét lépések sem.

 

Most te jössz!

Az életed mely területein van jelen a tervezés? Milyen területeken nem tervezel egyáltalán? Ha nem tervezel, akkor is érsz el eredményeket? Mi lehet annak az oka?

Mesélj, nagyon szeretem olvasni, hogy mit gondolsz, mit tapasztalsz. 🙂

 

A májust arra szánom (a szokásos munkáim mellett), hogy összeállítsak egy online tanfolyamot a hosszú távú tervezésről. Amint elérhető lesz a tanfolyam, szólni fogok a Facebook oldalamon, Instagrammon és a Facebook csoportban is, biztosan az is hasznos lesz számodra. Hamarosan jön a következő gyakori kérdés a tervezéssel kapcsolatban. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük