1 hónapja meghirdettem egy 30 napos kihívást, ami a tegnap nappal lezárult. Családias Facebook csoportunkban 40 motivált, változni akaró, nyitott és bátor hölgy azon dolgozott, hogy 30 nap alatt változtasson az életén.

Volt aki a sportot, a rendszeres blogolást, olvasást szerette volna beiktatni az életébe, mások a türelmet, az önszeretetet gyakorolták. Volt, aki pedig “csak” írt minden este a blogján, vagy a naplójában, és figyelte a gondolatait, érzéseit.

Ebben az évben 6-szor csináltam meg a 30 napos kihívást összesen (ma számoltam meg), és ebből néhányról írtam a blogomon is. Végül az év utolsó szokásátalakító kihívását szerettem volna sokadmagammal végigvinni, és meghirdettem ezt a lehetőséget.

Akkor még semmit nem sejtettem arról, hogy mekkora sikere lesz, és milyen sokat tanulunk majd egymástól azáltal, hogy betekintést adunk a napjainkba, gondolatainkba egymásnak. Bizony, így történt: megosztottuk egymással a sikereket, örömöket, nehézségeket. Nem minden nap volt tökéletes, nem minden nap sikerült azon a bizonyos szokáson dolgozni. Mégis, a 30 nap végére mindenkinél elindult valami.

 

Nézzük a legnagyobb tanulságokat:

1. Tanulság:

Az online világ, a media azt sugallja, hogy mindenki élete tökéletes. Vagy van olyan, akinek még annál is tökéletesebb. Ezt a tökéletességet pedig egyik napról a másikra érték el. Mi pedig küzdünk, mert az életünk nem csak, hogy nem tökéletes, de olyan “apróságokkal” küzdünk, mint

  • Reggel kütyüzéssel indul a nap, és szinte nincs kedvünk felkelni. Arról már ne is beszéljünk, hogy mikor keltünk fel utoljára lelkesen és motiváltan.
  • Belekezdünk ezer könyvbe, de egyiket sem olvassuk végig. A tornyosuló, befejezetlen könyvek listája pedig egyre jobban nyomaszt bennünket.
  • Oh igen, a mozgás… amikor minden reggel úgy ébredünk, hogy holnap tényleg elkezdünk mozogni, de másnap mégis úgy érezzük, hogy a holnap nem ma van, hanem holnap. 🙂
  • Nem, hogy egészségesen étkezni nem tudunk, de még a rendszerességgel is gondok vannak. Közben mindenki más arról beszél, hogy mindenmentesen étkezik, és heti menüt tervez.

Hát kell ennél több, hogy rosszul érezzük magunkat? Míg MINDENKI egyre jobb, ügyesebb, okosabb, szebb lesz, addig mi egyre szétszórtabbak, fáradtabbak, feszültebbek és frusztráltabbak leszünk. Ezért belekezdünk MINDENBE, ami segíthet, de semmit nem fejezünk be. Feladjuk, mert nincs 2 nap alatt eredmény, vagy mert nincs időnk, kedvünk, motivációnk csinálni.

Ezért volt annyira tanulságos a Facebook csoportban látni, hogy

“Hiszen a többiek is küzdenek azzal, amivel én! Nekik is nehéz minden napot megnyerni! Őket is nyomasztja a sok elvárás magukkal szemben. Nem is egyedi eset az, amivel én küzdök. Nem vagyok egyedül. 🙂 “

 

2. Tanulság:

Miután láttuk, hogy ebben a csoportban nem kell egymás előtt szégyellnünk azt, hogy nem vagyunk tökéletesek, elkezdtünk nyíltan és őszintén beszélni a küzdelmeinkről és a nehézségeinkről. Ezzel pedig elindult egy belső párbeszéd magunkkal is, amiben őszintén bevallottuk magunknak, hogy miért nem tudtunk eddig azon a szokásainkon változtatni.

Innen már könnyebb volt. Szépen lassan haladtunk együtt. Nem volt minden nap sikeres, de minden nap TANULSÁGOS volt.

Sokat tanultunk egymástól, látva, hogy ki milyen módszerekkel próbálkozik. Láttuk, hogy másnak sem olyan könnyű. Láttuk, hogy az a legjobb, ha elkezdünk türelmesek lenni magunkkal, és nem MOST RÖGTÖN akarunk mindent. Mert bizony, amikor olyan sok mindenen szeretnénk változtatni, akkor nehéz megállni, hogy ne rögtön 5 vagy 10 szokást vegyünk fel a 30 napos kihívás listájára.

Azonban itt most CSAK EGY szokásról volt szó. Jó volt látni, ahogyan mindenki egyre türelmesebb, megértőbb lett magával szemben, és egy idő után látszott az eredmény, a változás, a fejlődés, a haladás.

Sokat segített a türelem, tudatosság, fókuszálás, és az önmagunkkal szemben tanúsított megértés.

 

3. Tanulság:

És tádáámmm…. a 30 nap végére mindenki változott, mindenki tanult magáról valamit. 🙂

Sokan írták, hogy alig várják, hogy egy újabb szokásukon dolgozhassanak. Volt sok-sok sikerélmény! 🙂

A 30 napos időszak végére megértettük a működésünket. Megértettük azt, hogy nálunk mi segít egy szokás megváltoztatásánál vagy kialakításánál. Mert mindannyian máshogy működünk. Nincs olyan recept, ami mindenkinél beválik.

A legnagyobb tanulság végül az volt talán, hogy a haladás, a fejlődés nem egy gyors történet. Idő kell hozzá. Sokszor SOK(K) idő! Ezt nehéz feldolgozni és tudatosítani, mert az idő bizony telik, és mi MOST, vagy esetleg HOLNAP már készen akarunk állni. Ha azonban minden nap azon tipródunk, hogy még mindig nem vagyunk készen, még mindig nem vagyunk tökéletesek, még mindig nem haladtunk a céljainkkal, akkor tényleg egy helyben toporgunk.

Egy helyben toporgás helyett viszont a 30 napban az volt a kihívás, hogy haladni kellett. És a végén mindenki látta, hogy a KIS LÉPÉSEKben rejlik a titok. Elég látni a következő lépcsőfokot. Elég látni a következő kis lépést, és csak azt meglépni. Mert végül 30 nap távlatából, visszanézve látjuk, hogy

“30 nap nem sok, az csak 1 hónap, de lassú babalépésekben milyen sokat lehet haladni, fejlődni, tanulni akár 30 nap alatt is.”

 

Te is szeretnél a szokásaidon változtatni?

Töltsd le ezt a szokáskialakító munkafüzetet: olyan sokat tud segíteni, ha egy fél órácskára megállunk, és átgondoljuk, hogy min szeretnénk változtatni. Ebben segít ez a füzet.

Ha megadod az email címedet itt, már küldöm is. 

( A munkafüzet átmenetileg nem elérhető, szeretném frissíteni, majd újra megmutatni nektek.)

MOST TE JÖSSZ!

  • Melyik az az EGY szokás, amin szeretnél változtatni?
  • Sikerül csak EGY szokást kiválasztani?

Mesélj, mert kíváncsi vagyok a tapasztalataidra, véleményedre. 🙂

További tippekért, történetekért pedig kövesd a Facebook oldalamat.

Sőt, már formálódik egy újabb kihívás a fejemben, amivel kapcsolatban januárban jelentkezni fogok. 🙂

Mert ez a 30 nap (is) bebizonyította, hogy EGYÜTT KÖNNYEBB, és egy inspiráló, változni akaró, nyitott és bátor női közösségnek mekkora ereje van.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük